Home ÉRDEKVÉDELMI HÍREK Feketelista változás 6 - Az OTP Jelzálogbank és az ERSTE Bank lekerül a feketelistáról; A RAIFFEISEN Bank Magyarország közellenség bankja

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

március 2024
V H K SZ CS P SZ
25 26 27 28 29 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Névnap

Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 1234 vendég böngészi
Feketelista változás 6 - Az OTP Jelzálogbank és az ERSTE Bank lekerül a feketelistáról; A RAIFFEISEN Bank Magyarország közellenség bankja PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám   
2009. december 07. hétfő, 00:00

A RAIFFEISEN  BANK MAGYARORSZÁG  KÖZELLENSÉG BANKJA

A BÍRÓI SZERVEZETET A 12/2003. SZ. KORMÁNYRENDELET SZOLGAI SZEREPRE KÉNYSZERÍTETTE A BANKOKKAL SZEMBEN

 

Az OTP Jelzálogbank 2009. október 16-án kelt, de Mozgalmunkhoz csak november végén eljuttatott, az ERSTE Bank keltezés nélküli, Mozgalmunkhoz szintén november végén eljuttatott cégszerű nyilatkozata alapján, amelynek tartalma összhangban van az árverezési és kilakoltatási moratórium követelményével, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis maior ok miatt fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált, de együttműködési készséget tanúsító adósok egyetlen otthonára vonatkozóan,
AZ OTP JELZÁLOGBANK ÉS AZ ERSTE BANK DECEMBER 1.-ÉVEL LEKERÜLT A BANKOK FEKETELISTÁJÁRÓL.
Ezzel a feketelistán négy bank maradt:
AXA Bank,
CIB Bank,
FHB Bank,
RAIFFEISEN Bank.
E négy bank magatartásának, üzletpolitikájának megfigyelése, vizsgálata alapján a RAIFFEISEN Bankot Magyarország közellenség bankjának nyilvánítjuk. Erről külön nyilatkozatot adunk ki.
A feketelistán maradt hitelvállalkozások:
Argenta Zrt.,
Credit House Zrt.,
Creditexpress Zrt.,
Intrum Justitia Zrt.,
Korona Kredit Zrt.,
Lánchíd Hitel Zrt.,
Magyar Ingatlanhitel Zrt.
Pesti Hitel Zrt.,
Vin-Faktor Zrt.
Változatlanul követeljük a feketelistán megmaradt bankoktól és hitelvállalkozásoktól az árverezési és kilakoltatási moratóriumot, a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis maior ok miatt fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált, de együttműködési készséget bizonyító adósok egyetlen otthonára vonatkozóan.

Súlyos értelmezési probléma mutatkozik az adósok együttműködési kötelezettségére vonatkozóan. Ez a kötelezettség ugyanis nem arra irányul, hogy az adósok, saját megnyomorodásuk árán is kötelesek mindent megtenni a hitelező bank extraprofitja érdekében, hanem arra, hogy a hitel visszafizetése érdekében együtt kell működniük. Ma Magyarországon, sok év bűnös politikája következtében a túlélés lett a tényleges tét, a családok, a gazdasági társaságok, sőt az állam számára is. A bankoknak is le kell szállítaniuk igényeiket erre a szintre, mert nem vonhatják ki magukat annak a népnek a sorsából, nehézségeiből, amely nép körében egyébként hasznot húzva tevékenykednek. Az adósokkal szemben csak olyan követelésekkel léphetnek fel, amelyeknek az adósok, életük egészséges vitelének sérelme nélkül eleget tudnak tenni.
Ennek az értelmezési problémának tisztázása érdekében a moratóriumot hirdetetett pénzintézetekkel tárgyalást fogunk kezdeményezni a Bankszövetségnél.

Ki kell térnünk arra a súlyos közjogi kérdésre, hogy a 12/2003. sz. kormányrendelet szolgai szerepre kényszerítette a bírói szervezetet a bankokkal szemben. Ugyanis e rendelet alapján a bíróságok, minden érdemi vizsgálat, mérlegelés és döntési lehetőség nélkül, pusztán formai kritériumok alapján kötelesek végrehajtási pecsétet rátenni a bankok papírjaira. A társadalomban az a benyomás támad, mintha a bírói szervezet a bankok cinkosa lenne, holott nem is folytatható a folyamatban bírósági eljárás, csak a pecsétet kell ráütni a banki papírokra.

Komolyan fel kell tennünk a kérdést, nem az volt-e az egyik cél a 12/2003. sz. kormányrendelettel, hogy a népharagot a bíróságok ellen irányítsák? Mert bár nem lehetséges bírói vizsgálat, mérlegelés és döntés, a banki papírokra pusztán formális feltételek mellett kötelezően ráütendő bírósági pecsét miatt mégis bekapcsolódhatnak a szipolyozás folyamatába az adósokat végtelenségig sanyargató bírósági végrehajtók. Miféle közjogi képtelenség alakult ki ezzel Magyarországon?!
Hogyan tűrheti ezt el a bírói szervezet?

Követeljük e kormányrendelet azonnali megsemmisítését!?

Budapest, 2009. december 7.
Éliás Ádám, a VÉSZ és a Mozgalom elnöke