Home

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

szeptember 2018
V H K SZ CS P SZ
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Névnap

Ma 2018. szeptember 25., kedd, Eufrozina és Kende napja van. Holnap Jusztina napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 254 vendég böngészi
BRFK II. Ker.Rkaps. "kényszerítés kísérletének alapos gyanúja miatt” gyanúsítottként hallgatta ki Éliás Ádámot PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám   
2009. december 17. csütörtök, 00:00

K Ö Z L E M É N Y

A BRFK II. Kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 2009. december 15.-én „kényszerítés kísérletének alapos gyanúja miatt” gyanúsítottként kihallgatta Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) és a VÉSZutánGyőz Mozgalom elnökét. Az előadó (kihallgató) rendőrtiszt nem közölte, hogy ki volt a feljelentő, csak annyi derült ki, hogy az egyik II. kerületi bank.

Szó szerinti részletek a gyanúsítotti kihallgatás 01020/1662/2009/bü. számú jegyzőkönyvéből:
Előadó rendőrtiszt: „A rendelkezésre álló adatok alapján Ön megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2009. július 17. keltezéssel egy olyan levelet küldött a nagyobb magyarországi pénzintézetek és pénzügyi vállalkozások vezérigazgatóinak, ill. elnökeinek címezve, melyben az általuk vezetett szervezet vonatkozásában, annak működésére nézve az Ön által támasztott követelések nem teljesítése esetére súlyos hátrányt helyezett kilátásba. A Raiffeisen Bank Zrt., valamint az AXA Bank SA Europe Magyarországi Fióktelepének vezetőiben az Ön által kilátásba helyezett súlyos hátrány komoly félelmet keltett.”

Éliás Ádám a gyanúsítás ellen panaszt emelt „A következő indokokkal: kényszerítést kizárólag személy ellen lehet tenni annak fenyegetésével, vagy erőszakkal. Soha senkivel szemben, mint személlyel szemben sem fenyegetést, sem erőszakot nem alkalmaztam. Nevezetteket, akik a feljelentést tették, nem ismerem, soha nem találkoztam velük, soha semmilyen formában nem érintkeztem velük. Az az ultimátum, amit megfogalmaztunk, az adott bankoknak szólt. Lényege az volt, hogy az önhibájukon kívül, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, vagy törlesztés nehezítése miatt fizetésképtelenné vált adósok egyetlen otthonára hirdessenek árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Ez nem hogy érdeksérelmet jelentett volna ezeknek a bankoknak, hanem ellenkezőleg, helyreállította volna a bizalmi kapcsolatot ügyfeleikkel. Mindezek miatt a büntetőjogi tényállás alapján föl sem vetődhet még a kényszerítés kísérlete sem. Az ultimátumban kilátásba helyezett cselekvés az árverező és kilakoltató bankok ellen társadalmi fellépést jelent.”

További szó szerinti részletek a kihallgatás jegyzőkönyvéből:
Éliás Ádám: „Morális parancs és össztársadalmi akarat nyilvánul meg a VÉSZ és a VÉSZ után GYŐZ Mozgalom törekvésében, hogy a XXI. században Magyarországon ne lehessen elvenni semmiféle jogcímen olyan családok egyetlen otthonát, akik jóhiszeműen kötöttek otthonuk jelzálog fedezetéül felajánlásával hitelszerződést, és a bankok egyoldalú szerződés módosítása miatt, amely önmagában véve is jogellenes, alkotmányellenes, demokrácia ellenes és mindezek mellett embertelen lépés, fizetésképtelen, vagy csökkent fizetésképességű helyzetbe kerültek. Mindent elkövettünk, hogy a bankszférát jobb belátásra bírjuk. A bankok túlnyomó többsége meg is értette követelésünk morális alapjait és jogosságát, és árverezési és kilakoltatási moratóriumot hirdettek. Mindössze 4 bank: a Raiffeisen, az AXA, az FHB és a CIB Bank nem volt erre hajlandó.” ……. „Amikor ezt én elkezdtem, azonnal elhatároztam, hogy semmiféle ember ellen irányuló lépés, sem fenyegetés, sem gyalázkodás, pláne nem tettleges fellépés az általam vezetett szövetségben és mozgalomban nem lehetséges. Az alapítók ebben teljes egyetértésben voltak, és azóta is minden egyes belépő tagnak külön nyilatkozatot kell aláírnia az erőszakmentességről, mert nem emberek ellen, hanem pusztító tendenciák ellen küzdünk.”

Előadó rendőrtiszt: „Miért döntött emellett a harc mellett? – Éliás Ádám: 2009. január közepén felhívott egy vidéki cég vezérigazgatója, és közölte, hogy fuzionál az ország második legnagyobb ’ingatlanos cégével’, abból a célból, hogy felvásárolják a bedőlt és lakóingatlanok jelzálogjogával terhelt hiteleket, árverezéseken, kilakoltatásokon keresztül potom áron óriási mennyiségű lakást szerezzenek meg. Azt akarta, hogy a VÉSZ-re támaszkodva én szervezzek kilakoltató kommandókat, mindezért nagyon jelentős anyagi ellenszolgáltatásokat ígért. Én ezt kategórikusan és mélységes felháborodással elutasítottam és közöltem vele, mi a védelemért jöttünk létre és működünk. Ezt követően a szövetség vezetőivel megbeszéltük, hogy ezt a társadalom elleni merényletet meg fogjuk akadályozni, éppen a VÉSZ erejére támaszkodva. Komolyan mondom, engem ez egyszerűen felébresztett, hirtelen rádöbbentem, hogy mi történik itt.”

Előadó rendőrtiszt: „Volt-e olyan válasz, amivel Ön elégedett lett, ill. milyen választ várt?

Éliás Ádám: Igen, sok ilyen volt, a moratórium. …… Az lebegett a szemünk előtt, mint cél, hogy a teljes bankszféra lássa be, hogy komoly, jószándékú, de fizetési nehézségekkel küszködő ügyfelek egyetlen otthonát semmilyen körülmények között nem lehet elvenni, hanem olyan megoldást kell találni, amely egyik oldalról a bank stabilitását biztosítja, másik oldalról viszont a családok számára elhordozható terhet jelent.”

Előadó rendőrtiszt: „Vannak-e folyamatban lévő akcióik, ha igen, melyek ezek?

Éliás Ádám: A Raiffeisen Bankot meg fogjuk semmisíteni.

Előadó rendőrtiszt: Ezt hogyan gondolják?

Éliás Ádám: Miután annyi embert kilakoltatott a Raiffeisen Bank, mi a Raiffeisen Bankot ki fogjuk lakoltatni. Kilátásba helyeztük, hogy a moratóriumot nem hirdetett bankok közül megsemmisítjük azt, amelyik a kegyetlenségben, a szipolyozásban, az adósok tönkretételében a leginkább élen jár. A bank nem ember és nem épület, hanem működés és a társadalom mozgósításával teljeskörű bojkottot fogunk létrehozni a Raiffeisen bank körül. Úgy gondoljuk, hogy pl. az emberek vegyék ki a pénzüket, ezt ajánljuk a társadalomnak, hogy közös erővel lépjünk fel, kiadtunk egy erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyből szó szerint idézek: ’se a lakosság, se a gazdasági társaságok, se az állam ne legyen partnere a Raiffeisen Banknak, a társadalom pusztító tevékenységében’. A bojkottot nem fizikailag értjük. Az általunk kiadott nyilatkozat lényege, hogy az emberek ne kössenek velük szerződést, a számláikat ne ott tartsák, ne álljanak vele szóba sem üzleti, sem másmilyen tekintetben. … A nyilatkozattal gondoltuk elindítani azt a folyamatot, ami ’lehet, hogy két hétig, lehet, hogy két hónapig, lehet, hogy egy évig tart’.

Előadó rendőrtiszt: Egyéb, akár fizikai jellegű megmozdulást terveznek-e?

Éliás Ádám: Igen, de abszolút erőszakmentesen. A Raiffeisen központjánál és fiókjainál.

Előadó rendőrtiszt: Mikor?

Éliás Ádám: Sokszor.

Előadó rendőrtiszt: Meddig?

Éliás Ádám: Amíg az ebben az értelemben vett bojkott el nem éri a célját.

Előadó rendőrtiszt: Miért gondolja, hogy a demonstrációkkal célt érhet?

Éliás Ádám: Mert a bank az emberek bizalmából él. És egy olyan bank, amelyik az ellen a társadalom ellen támad, amelynek a körében tevékenykedik és hasznot húz, nem érdemli meg többé annak a társadalomnak a bizalmát. Nem arról van szó, hogy egy szervezet elhatározott valamit, hanem mindaz a töménytelen panasz, ami jelentkezett a Raiffeisen Bank ellen, a társadalom önvédelmi reakcióit indította be.

Előadó rendőrtiszt: Más bank ellen terveznek-e valamit?

Éliás Ádám: A feketelistán maradt 3 bankot felszólítottuk, (FHB, CIB, AXA), hogy adjanak moratórium tartalmú nyilatkozatot, mert nem szeretnénk kiterjeszteni ellenük a fellépésünket. Egyelőre nincs még válasz a részükről, ez még friss ügy.”

Megjegyzésünk:
Bár a kihallgatás maximálisan korrekt, tárgyilagos légkörben zajlott, érthetetlen számunkra, hogy a közhatalom miért avatkozik be egy tisztán társadalmi akaratból fakadó mozgásba, éppen azok oldalán, akik ellen a társadalom fel akar lépni. Ha felsorolnánk az öngyilkosságokat, némely esetben csoportosan elkövetve, felsorolnánk a széthullott családok történetét, a tönkretett kis- és középvállalkozásokat, akik és amelyek mind a bankszféra bűnei és a gátlástalan profithajszolás bűnei miatt pusztultak el, a nagyon hosszú listát azzal a kérdéssel zárnánk, hogy ekkor hol volt a közhatalom, amelyik most oly buzgón siet a bűnösök segítségére?

Nyilatkozatunk:
A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége és a VÉSZ után GYŐZ Mozgalom nevében, alapelveinkkel összhangban, a leghatározottabban biztosítunk mindenkit, ellenfeleinket is, hogy fellépésünk során senkit, semmilyen, sem szóban, sem írásban, sem tettlegesen elkövetett személyes bántás nem érhet. Aki ilyet tenne, sem Szövetségünkhöz, sem Mozgalmunkhoz nem tartozhat, sőt ellenségünknek tekintjük, aki tiszta ügyünket le akarja járatni. A Raiffeisen Bankkal szembeni társadalmi cselekvésünk nem emberek, vagy épületek ellen, hanem egy elfogadhatatlan, pusztító banki működés tarthatatlansága miatt, új, korszerű, morális alapokon nyugvó működés megteremtése érdekében zajlik.

Budapest, 2009. december 17.
Éliás Ádám elnök