Matolcsy György Nemzetgazdasági Miniszter Úrnak
Tisztelt Miniszter Úr!
Örömmel tapasztaltuk, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon több mint kétharmados támogatottságot elérő FIDESZ-KDNP pártszövetség által alakított új kormány programjában és cselekvési terveiben sok régi követelésünk megjelent.
A Miniszterelnök Úr számos megnyilatkozásában meghirdetett társadalompolitikai szemléletváltást, hogy a spekuláció országából az értékteremtő munka országát alakítsuk ki, s hogy a pénz egyeduralmát felváltsa az emberi-társadalmi morális értékek és érdekek, s a társadalom valós gazdasági érdekeinek dominanciája, teljes mértékben támogatjuk. Mélyen egyetértünk azzal a Miniszterelnök Úr által sokszor hangsúlyozott gondolattal is, hogy a politikai cselekvésnek a valóságra kell irányulnia, nem pedig hamis illúziók felkeltésére és fenntartására.
E gondolatok szellemiségében szóvá kell tennünk azokat a súlyos, alapvető bajokat, amelyek a kis- és középvállalkozások működését, sőt létét veszélyeztetik, de az egész társadalom számára is életbevágó fenyegetést jelentenek, s amelyek megoldására egyelőre nem látjuk még az új hatalom kellően határozott lépéseit. Meggyőződésünk, hogy minden jó program jövőbeni megvalósulásához a jelen égető, konkrét bajainak orvoslásán keresztül vezethet csak az út. Figyelemfelhívásunkkal ebben szeretnénk Önöknek segítséget adni.
A kkv szektor két legsúlyosabb problémája szorosan összefügg egymással: az értékteremtő munka jogvédelmének hiánya és a lánctartozás. Az utóbbi az előbbinek közvetlen következménye. Mindkettő esetében jogi megoldás szükséges, de gazdasági szabályozással is jelentős mértékben segíteni lehet a kialakult helyzeten. Bizonyos fokú előrelépést jelent a Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó beruházások feltételrendszerének átalakítása. A lánctartozások döntő hányada azonban a magánberuházásoknál alakul ki, ezért ezen a területen feltétlenül ki kellene iktatni a lánctartozáshoz vezető hibákat. Sajnos egyre gyakoribb jelenséggé vált, hogy az elvégzett munkák kifizetésének késedelmével, sőt sok esetben megtagadásával, az állam maga is generálja a lánctartozások kialakulását, mivel az önkormányzatokhoz és az állami intézményekhez nem juttatja el, vagy nem időben juttatja el a nekik járó pénzeszközöket. Nyilván ez az előző kormány tevékenységének következménye, de nagyon sok kis- és középvállalkozást veszélyeztet, ezért azonnali intézkedést kérünk a helyzet megoldására.
Elodázhatatlan a kis- és középvállalkozások konszolidációja, elmulasztott feltőkésítésük végrehajtásával. Tragikus, a társadalom életképességét felemésztő helyzet, hogy a kis- és középvállalkozások története a megsemmisülés-újrakezdés-megsemmisülés-újrakezdés ritmusában haladjon, a jogalkotó és jogalkalmazó közhatalom mulasztásai miatt állandósult nyakkendős lerablás, szipolyozás miatt. A kkv szektor konszolidációját és feltőkésítését részben a jogsértő módon szerzett vagyonok visszaszerzéséből, részben más, költségvetési forrásból végre kell hajtani. A kkv szektor társadalma teremtette meg a múltban is és a jelenben is a nemzeti vagyont, tartja fenn és gyarapítja az országot. (Ez a szektor meghatározó mértékű átfedésben van a múlt rendszer „dolgozó népével”.) A nemzeti vagyon privatizációja során minden jogalapja meg lett volna annak, hogy e réteget, a vagyon megteremtőjét, a privatizáció bevételeiből feltőkésítsék. Ezt a hatalom nem tette meg, hanem protekciós privatizátoroknak játszott át száz- és ezermilliárdokat. Ezt a történelmi bűnt jóvá kell tenni.
Nem fogyasztást ösztönző pénzosztogatást követelünk. Megfelelő pénzügy- és jogtechnikai megoldások alkalmazásával pénzalapok megteremtése és megnyitása szükséges, amelyek terhére megtörténik a teljesítőképességüket, vállalkozási komolyságukat bizonyított emberek és vállalkozások számára tartozásaik jóváírása (a köztartozásoké is), lehetőség nyílik új munkahelyek létrehozására, s a régóta szükséges műszaki fejlesztés végrehajtására. A kkv szektor konszolidációjára és feltőkésítésére szánt költségvetési források igen jelentős része, rövid idő alatt visszaáramlik a költségvetésbe (kiegyenlített köztartozások, helyreálló adó- és járulékfizetési képesség, az adó- és járulékfizetők körének jelentős bővülése, a kkv szektoron belüli gazdasági élénkülés nyomán bővülő adóbevételek). A kkv szektor stabilizációjának szintén létfeltétele az ezerféle hiánnyal küszködő ország szükségleteit kielégíteni hivatott források megteremtése, amely kellő mennyiségű megrendeléshez juttatja a szektort. Ehhez a társadalom érdekeit szolgáló pénz- és hitelműködési elvek alkalmazására van szükség.
Szükséges az uniós és a közbeszerzési pályázatok feltételrendszerének a magyar kis- és középvállalkozások adottságaira szabott átalakítása. Az uniós pályázatok feltételei majdnem mindig, a közbeszerzési pályázatok feltételei pedig számos alkalommal úgy vannak meghatározva, hogy magyar kis- és középvállalkozások ne tudjanak azokon részt venni, vagy ha részt is vehetnek, semmi hasznuk azokból ne lehessen. Nem tűrhető, hogy uniós és magyar közpénzek magyarországi felhasználása a hazai kkv szektor kiszorításával történjen. Szóvá kell tennünk, hogy a fordított ÁFA tovább nehezíti a kkv szektor egyébként is nehéz működését. Véleményünk szerint el kellene törölni, mert csak fokozza a vállalkozások pénzügyi ellehetetlenülésének veszélyét. Megemlítjük, hogy a kkv szektor helyzetének javulása lehetővé kell, hogy tegye a munkavédelmi felügyelőségek büntetés centrikus magatartásának megváltozását.
Tisztelt Miniszter Úr! Kidolgoztuk a kis- és középvállalkozások konszolidációjának és stabilizációjának koherens koncepcióját. Nem állíthatjuk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. De azt tudjuk, hogy a szektor helyzetének rendezése nélkül nem lehet az országot át- és felépíteni. Azzal a meggyőződéssel adjuk át Önnek a koncepciónkat, hogy megvalósítása az egész társadalom javát szolgálná. Készek vagyunk bármely előterjesztett elképzelésünket megvitatni.
Tisztelettel, - együttműködésünket, s a tőlünk telhető segítséget felajánlva közös céljaink érdekében:
Budapest, 2010. szeptember 29-én, Szent Mihály napján Éliás Ádám elnök
|