SZÖVETSÉGI ÁLLÁSPONTOK, INFORMÁCIÓK |
Írta: VÉSZ Elnökség | |||
2013. július 09. kedd, 11:47 | |||
1. HITEL- KEREKASZTAL, VAGY PÉNZÜGYI FORRADALOM? 1. HITEL- KEREKASZTAL, VAGY PÉNZÜGYI FORRADALOM? A társadalom hatalmas és elszánt tömegei számára vált meggyőződéssé, saját tapasztalataik keserves tanulságául, hogy a jelenlegi pénzügyi- és hitelrendszer fenntarthatatlan. Milliós nagyságrendben állt elő az a helyzet a hitelszerződéseknél, hogy bármennyit törleszt is a hitelfelvevő, egyre nagyobb lesz az adóssága. Ahogyan a Kúria július 4.-i ítélete ellen tiltakozók közül egy fiatalasszony elmondta: fölvett 11 millió kölcsönt, visszafizetett 9 milliót, s így most tartozik 18 millióval. Hozzátette: ez csak a tőke. Ki lehet számítani: ha további 15 milliót törleszt, akkor már 25 millióval fog tartozni. A Kúria pedig a július 4.-i döntésével értésre adta: a bűnös, pusztító folyamatok jogi eszközökkel történő korrekciójára, a jelenleg adott jogi feltételek mellett, nincs lehetőség. Talán az 1%-ra korlátozott vételi-eladási árrés valamit korrigálhat a helyzeten, de ez csak nagyon halvány és elégtelen tüneti kezelés lehet. Amúgy pedig nem csatlakozunk a Kúriát szidalmazókhoz. Nem hisszük, hogy az öttagú tanács és a Polgári Kollégium csupa rosszindulatú, embertelen, társadalomellenes személyből állna, akiket a bankok lekenyereztek. Éppen ítéletük szakszerűsége hordozza a legvésztjóslóbb kilátásokat: nincs békés megoldás. A rendszer toldozásának-foltozásának pedig már nincs értelme, sem lehetősége. A pénz- és tőkeérdekeltségek nem csak az egyes országokat tapossák sárba, hanem az azokban élő kisembereket is. Bonyolult manőverekkel létrehozzák az életbevágó hitelre szorultságot, majd a teljes függőséget. Az államok és a kisemberek pedig egyaránt iszonyú uzsoraterhek alatt roskadozva kénytelenek rabszolgai teljesítménnyel hordozni adósságukat, amelyeknek az ugyancsak rafináltan kialakított feltételrendszer folytán soha nem lehet a végére jutni. A dolog rendszeren belüli kezelése: illúzió. Az Orbán-kormány 2800 Milliárd forinttal akarta csökkenteni az államadósságot, s mi lett az eredménye ennek az irtózatos áldozatnak? Lényegében ugyanott vagyunk az áldozat ellenére, ahol voltunk. Miért? Mert a kellő kontroll nélkül működő szabad pénzpiacok úgy játszanak az országokkal, mint macska az egérrel, s az árfolyamok manipulálásával minden pénzt leszívnak. A pénzkibocsátás bűnös manipulációja mellett ez a másik döntő pontja a betegségnek. Az egész rendszer velejéig romlott, hazugságra, megtévesztésre, szipolyozásra, erőszakra épül. Ha a társadalom védelmére hivatott jogalkotó és jogalkalmazó közhatalom tehetetlen, akkor mi legyen? Olyan gyökeres változásokra van szükség, hogy elkerülhetetlennek tűnik a forradalom. Jöjjön a pénzügyi forradalom? (Pénzügyi forradalommal kezdődött az 1848/49-es szabadságharc is!) Hogy nézhet ki a pénzügyi forradalom? Váljanak a tűz martalékává a bankok és a politikai-hatalmi centrumok? Ezzel talán kitombolná magát a társadalom, a hamis megkönnyebbülés és bosszú látszat-elégtételével, de mi lenne az eredmény? Mi lenne ennek érdemben, a pénzügyi- és hitelrendszerre kiható következménye? Vagy egy adott jelre mindenki függesszen fel minden törlesztést és befizetési kötelezettséget? Tény, hogy a pénzrendszer és az állam három nap alatt összeomlana, a bankautomaták ugyanúgy kiürülnének, mint a benzinkutak és a gyógyszertárak, a bevásárlóközpontok és a nyugdíjfolyósítók. De mi változna a pénzügy- és hitelrendszerben? Nem kizárható, hogy ilyen megpróbáltatások után a társadalom „visszasírná” a mai állapotokat, s kezdődne minden előlről, csak éppen sokkal rosszabb körülmények között. Ha ilyen prognózisa van a pénzügyi forradalomnak, akkor inkább nyugodjunk bele a jelenlegi pusztító helyzetbe? 2010 tavaszán a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom, néhány más társadalmi szervezettel együtt kezdeményezte a Hitel-Kerekasztal létrehozását, amelynek három oldalán a társadalmi szervezetek, a politikai-hatalmi organizáció és a pénzügyi-gazdasági organizáció (elsősorban a bankszféra) képviseltették volna magukat. Akkor zajlott a „bankháború”, küszöbön állt a kormányváltás. Reméltük, hogy a rendszer közös, egyensúlyra törekvő, minden valós érdeket figyelembevevő, szakmailag és morálisan egyaránt megalapozott megváltoztatására belátás és megértés lehet a partnerek között. A kísérlet a politikai-hatalmi organizáció gőgje miatt („majd mi megoldjuk a problémákat!”) és a bankszféra lenézése miatt („a társadalmi szervezetek nekünk nem tárgyaló partnerek”) kudarcba fulladt. Azóta a politikai hatalom a pénzügyi- és hitelrendszer alapvető betegségeiből a világon semmit nem oldott meg, bár halvány kezdeti lépéseket ugyan tett a devizahitelezés problémájának tüneti kezelésére, és tény, hogy a bankok és a multik irányába néhány jelentéktelen, gesztusértékű fellépést produkált. A bankszféra pedig maga is sodródik a szakadék felé, miközben a társadalom egyre inkább aktivizálódó gyűlölettel szemléli, s a politikai-hatalmi organizáció, saját irhamentése céljából, alaposan rá is játszik erre a gyűlöletre. Nem tudhatjuk, hogy a belátás, vagy a tragikus fejlemények fogják végre odakényszeríteni a Kerekasztalhoz a politikai-hatalmi organizáció és a pénzügyi szféra képviselőit. Három éve sokkal jobb lett volna, ma sokkal nehezebb. De nem tudjuk, van-e újabb három év, ami alatt az üres gőg tehetetlenségével húzhatják az időt. A társadalmi szervezetekben mindig megvolt és meglesz a készség az együttműködésre. És most már bizony olyan Hitel-Kerekasztalra van szükség, amely körül forradalmi lelkületű résztvevők ülnek, akik készek és képesek a legmélyebb, leggyökeresebb változtatásokra. Párthatalmi érdekek, vagy bármi más csoportérdekek szolgálata eleve kudarcra ítélné a Kerekasztalt. A TARTALMILAG FORRADALMI LELKÜLETŰ, GYÖKERES VÁLTOZÁSOKAT HOZÓ HITEL-KEREKASZTAL BÉKÉS, ÉSSZERŰ, MORÁLIS TÖLTETŰ ÉS SZAKSZERŰ TÁRGYALÁSAI: – CSAK EZ AKADÁLYOZHATJA MEG AZ ESZTELEN TOMBOLÁS PUSZTÍTÁSAIT. VAGY VÉGBEMEGY BÉKÉSEN A PÉNZÜGYI FORRADALOM, GYÖKERES VÁLTOZTATÁSOKAT HOZVA, VAGY CSAK IDŐ KÉRDÉSE A MINDENT MAGA ALÁ TEMETŐ TOMBOLÁS ELSZABADULÁSA. Olyan helyzetben, amikor a pénzügyi- és hitelrendszer tarthatatlansága milliókban fokozza pattanásig a kétségbeesés, kilátástalanság feszültségét, jó lenne félretenni gőgöt és lenézést, párthatalmi érdeket és profitmaximalizálást, és a látszatcselekvések helyett nekilátni a bátor változtatásoknak. Csak az érdekeltek forradalmi elszántságú együttműködése segíthet. 2. ÚJRA HÁBORÚ A VÉSZ ÉS AZ ARCADOM KÖZÖTT Demján Sándor közel egy éven át, újra és újra elismételt ígérete ellenére sem történt meg a Tóvárosi Lakópark kivitelezői közé tartozó két VÉSZ-tag ügyének rendezése. Benedek András Arcadom-vezérigazgató és Völker Zsolt FB elnök a kétszeres kifizetésre hivatkozva szabotálta el a megállapodást, holott bizonyítható, hogy az Arcadom a két cég érintett számlái előtt kibocsátott számlákat sem fizette ki a fővállalkozónak – nagyon helyesen -, mert ismertté vált, hogy a fővállalkozó nem fizeti ki az alvállalkozókat. Ezért már a függőben maradt számlák előtt kibocsátott számlákat is közvetlenül fizette ki az ARCADOM az alvállalkozóknak. Tehát a később kibocsátott számláknál szóba sem jöhet a kétszeres kifizetés, mert egyszer sem történt meg a kifizetés. Majdnem egy éven át vártunk, hogy Demján Sándor beteljesítse ígéretét. Egy ideig úgy tűnt, baráti együttműködés is lehetséges. A VÉSZ békés közeledésére azonban az ARCADOM ellenséges választ adott. Ezért, sajnálatunkra, visszaállt a „hadiállapot” a VÉSZ és az ARCADOM között. Az Akcióparancsnokság megkezdte az akciók tervének kidolgozását. 3. NYOMOZÁS A MEGVESZTEGETÉSI BŰNÜGYBEN – TÁBORNOKOT AKARTAK A VÉSZ-RE USZÍTANI Az Orosz Ferenc volt érdekvédelmi titkár, a VÉSZ árulója és ellensége által szervezett megvesztegetési bűnügyben, a VÉSZ feljelentése alapján, a BRFK elrendelte a nyomozást. Dohán Gergely elnökhelyettes leleplező írásban ismertette, miként akarta Orosz Ferenc a Szövetségben betöltött pozícióját saját üzleti hasznára fordítani. Annak ürügyével, hogy voltak olyan talpra állított cégek, amelyek nem tettek eleget a Szövetség iránti kötelezettségeiknek, Orosz azt akarta elérni, hogy a VÉSZ tagok összes követelése az ő cégén keresztül fusson. Aztán kiderült néhány furcsa probléma, például, hogy Orosz nincs is benne abban a cégben, viszont APEH-végrehajtás alatt áll a cég, ezért a tagság tömeges bizalmatlanságot nyilvánított Orosz iránt, s ez a „kitűnő üzlet” meghiúsult. Nyilván ennek is szerepe volt abban, hogy Orosz Ferenc kígyót-békát kezdett kiabálni a Szövetségre. Szövetségünkkel szimpatizáló parlamenti forrásból tudjuk, hogy Orosz Ferenc egy dandártábornokot akart beszervezni a VÉSZ ellen, tiltott titkosszolgálati kutatás céljából. Nem hozzuk nyilvánosságra a tábornok úr nevét, mert a tábornok úr példamutató korrektséggel utasította vissza Orosz aljas megkörnyékezését. Ugyanakkor jelezzük: pontosan tudjuk, mi zajlik a színfalak mögött. Formálisan nem jött létre kapcsolat a VÉSZ és a tábornok úr között, de innen kérjük a tábornok urat, tegye meg a szükséges lépéseket Orosz ellen, hogy ne nekünk kelljen lépnünk. Az ugyanis nem tréfadolog, hogy egy volt rendőr (Orosz Ferenc), egy többféle magas pozíciót betöltő tábornokot környékez meg egy érdekvédelmi társadalmi szervezet ellen, tiltott titkosszolgálati akció céljából. A VÉSZ tevékenysége iránt érdeklődő kedves olvasóink pedig képet kapnak arról, mit el nem követnek ellenségeink Szövetségünk ellen: olcsó, internetes hazugságkampányoktól kezdve, megszervezett bűncselekményeken keresztül, tábornok beszervezését megkísérlő tiltott titkosszolgálati kutatásig, és a VÉSZ ellenfeleivel történő szövetkezésig. Mindezeket megelőzően: bűnbandának minősítésünktől kezdve, a pártpolitikai elkötelezettségeinkről szóló rágalmakig. Úgy látszik, szükség van ránk és küzdelmünkre, ha ellenségeink ilyen erővel próbálnak minket lebénítani. Barátainkat szeretnénk megnyugtatni: edzettek vagyunk, rezzenéstelenül folytatjuk harcunkat. 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BM ÉPÍTÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁRSÁGÁVAL A rossz szándékú pancser-próbálkozások eljelentéktelenednek az építésügy területén tapasztalható pozitív folyamatok meghatározó jelentősége mellett. Kedves érdeklődő barátaink talán megbocsátják nekünk azt a némi elégedettséget, amellyel részben saját küzdelmeink gyümölcsének is tekintjük az örvendetes változásokat. A súlyos pénz- és munkahiány, és a múltból fennmaradt lánctartozások kétségtelenül nagyon rossz közérzetet okoznak az építőiparban. Azt is észre kell vennünk azonban, hogy ezekkel párhuzamosan, döntően a Belügyminisztérium kezdeményezésére, de ugyanúgy a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Igazságügy, sőt az Országos Bírósági Hivatal részvételével is, szerteágazó, nagyon jó irányú átalakulása zajlik az építőipari működés jogi-közigazgatási feltételrendszerének. Körvonalazódik egy modern, minden minőségi követelményt teljesítő, ütőképes, a kis- és középvállalkozásoknak vállalkozási biztonságot nyújtó építőipari működés koherens feltételrendszere. Vakság lenne nem észrevenni az eddigiekben kialakult lánctartozások pusztító hatását, vagy a pénzhiány bénító következményeit. Többször kitértünk már ennek a fordulatnak a részleteire, de újra felhívjuk az érintett kis- és középvállalkozások figyelmét, hogy ne sajnálják a fáradságot és a tanulást az új, szerteágazó feltételrendszer megismerésére. Olyan kép fog kibontakozni, amelyben megszűnik a spekulánsok büntetlen uralma, megszűnik a becsülettel teljesítő cégek szüntelen rettegése, visszaszorul az a kontraszelekció, amely következtében majdnem mindig a szélhámos csalók vitték el a becsületes cégek elől a munkát, s megszűnik a vég nélküli félelem attól, hogy ki fogják-e fizetni a becsülettel elvégzett munkát. MINDEZ AZONBAN CSAK AKKOR KÖVETKEZHET BE, HA AZ ÉRINTETT BECSÜLETES, ÉRTÉKTEREMTŐ EMBEREK ÉS VÁLLALKOZÁSOK ÉLNEK IS AZ ÚJ LEHETŐSÉGEKKEL! Ezért megéri az időt és fáradságot, hogy mindenki megismerje az új feltételek által kínált lehetőségeket. Szövetségünk újabb felkérést kapott a BM Építésügyi Államtitkárságától az új rendszer oktatási programjában történő részvételre. Az oktatási program középpontjában az elektronikus napló kérdése áll, de mivel az elektronikus napló technikai eszköze az új feltételrendszer koherens működésének, valójában magát az új feltételrendszert is meg kell ismernie a résztvevőknek. Ezzel együtt pedig azokat az igen szerteágazó lehetőségeket is, amelyek által megszűnik a kiszolgáltatottságuk. Csak emlékeztetőül néhány sarokpont: minimális rezsióradíj hatósági meghatározása, munkaterület visszaadásának megtagadása az elvégzett munka ki nem fizetése esetén, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, fedezetkezelő, ÁFA pénzforgalmi elszámolása, fizetési határidők lerövidítése, stb. A VÉSZ leendő oktatói július végén tanfolyamon vesznek részt a Belügyminisztérium Építésügyi Államtitkárságán, majd a VÉSZ tagsága és a VÉSZ által elérhető kis- és középvállalkozások körében folytatják oktatási tevékenységüket az építőipar működési feltételeinek jó irányú átalakításáról.
|