I. AKCIÓK A BANKOK ELLEN AZ ÁRVEREZÉSEK ÉS KILAKOLTATÁSOK MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT 1. Csatlakozás 2. Leggyakoribb kérdések 3. A jogi eljárások és a társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépés közötti különbség 4. Információáramlás árverezésekről és kilakoltatásokról II. „A BÍRÓT NEM ÉRDEKELHETI AZ IGAZSÁG, ÉS NEM ÁLLAPÍTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT, MERT AZ IGAZSÁG FILOZÓFIAI KÉRDÉS.” – Elsőfokú ítélet született a HunguestHotels – VÉSZ perben III. HUMOR AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN 1. Orosz Ferenc orgazdát keres az általa eltulajdonított honlap értékesítésére 2. A P2 Hotel&Resort Kft. 60 milliót követel attól a cégtől, amelynek 40 millióval tartozik
I. AKCIÓK A BANKOK ELLEN AZ ÁRVEREZÉSEK ÉS A KILAKOLTATÁSOK MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT
Sokan keresnek minket az utóbbi hetekben telefonon, emailen, akik a honlapunkon „Harckészültség a bankháború újabb szakaszára” címmel legutóbb közzétett közleményünkben leírt fellépésünk részleteiről, a csatlakozás lehetőségeiről érdeklődtek, és lényeges kérdéseket tettek fel. Szeretnénk ezekre válaszolni, és egyben pontosítani is fellépésünk célját, módját.
1. Csatlakozás Mindenki jelentkezhet, akár csoportok is, akik cselekedni akarnak: név, telefon, email-cím, mozgósítható létszám és annak a helyszínnek a megjelölésével, ahol az akciót le tudják bonyolítani. Jelentkezni lehet a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
email címen. Ne jelentkezzenek azok, akik ölbe tett kézzel akarják várni, hogy majd mások megmentik őket. Aki saját magáért sem képes megmozdulni, azon más sem segíthet. Az „élcsapatok” ideje lejárt, az érintetteknek maguknak is cselekedniük kell. A VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom hatalmas segítséget nyújthat, de azon mi sem segíthetünk, aki a sült galambot várja. Ha pedig az derül ki, hogy beszélni sokan akarnak, de cselekedni senki, akkor menthetetlen a magyar társadalom. Azok se jelentkezzenek, akik önző módon csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, a másik bajba jutott ember sorsa iránt pedig közömbösek. Aki nem tanulja meg a szolidaritás kötelező leckéjét, az magára marad. Senkinek nem kell többet tennie, mint amire képes. De az elvárható, hogy saját egzisztenciális összeomlása és egy társadalmi méretű szociális katasztrófa megakadályozásáért néhány napot feláldozzon, fegyelmezetten, bátran és elszántan cselekedjen. Világos, hogy ősz elejéig nem számíthatunk a közhatalom semmilyen segítségére sem. Fél év leforgása alatt sok ezer, de lehet, hogy tízezernyi család életét tönkre lehet tenni. Ezért magának a társadalomnak kell megszerveződnie, annak érdekében, hogy e félelmetes erő láttán megtorpanjanak a bankok, és ne merjék megkockáztatni az árverezéseket és a kilakoltatásokat. Megsemmisítő erővel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a pénzhatalom visszarettenjen.
2. Leggyakoribb kérdések - Lesz-e újabb ultimátum a bankok felé? Nem lesz. A közleményeinkben megjelölt, egyetlen otthonnal rendelkező adós-körben árverező, kilakoltató bankokat feketelistára helyezzük, a feketelistát nyilvánosságra hozzuk. A feketelistán szereplő bankok közül egy célbankot kiválasztunk, és minden figyelmeztetés nélkül megtámadjuk akciókkal és demonstrációkkal. Betéteseiket a nyilvánosság minden eszközével felszólítjuk pénzük kivételére. Addig folytatjuk a csatát, amíg ez a célbank össze nem omlik. Akkor újra felszólítjuk a többi bankot az árverezési és kilakoltatási moratóriumra. Ha folytatódnak az árverezések és a kilakoltatások, újabb célbankot választunk ki, és folytatjuk a küzdelmet, mindaddig, amíg egyetlen családot is fenyeget a kilakoltatás veszélye. - Fellépünk-e autó-hitel ügyben? Nem lépünk fel, mert egy autó elvesztését túl lehet élni. Tudjuk, hogy ugyanolyan felháborító csalás zajlott a bankok részéről a deviza-alapú autó-vásárlási hitelekkel kapcsolatban is, mint a lakóingatlan-jelzáloggal terhelt hitelügyleteknél, és ezt szintén rendeznie kell a közhatalomnak. De a veszély ez esetben nem fenyeget olyan szociális katasztrófával, hogy a jogi rendezésig ilyen, az egész társadalom életére, az ország pénzügyi egyensúlyára is kiható fellépést kellene megkockáztatnunk. Ugyanakkor ez teljesen indokolt családok százezreinek, benne sok tízezer gyermeknek a megmentésénél. - Fellépünk-e azok védelmében, akik kilakoltatását az önkormányzatok, vagy a közszolgáltatók kezdeményezik? Nem lépünk fel, mert azokat nem védjük, akik például sok éven át elisszák minden pénzüket, 6-8 évig nem fizetik lakbérüket, és az igénybevett közszolgáltatásokat. Szeretnénk világossá tenni: züllött életvitelű, kötelezettségeiket nem teljesítő embereket nem védünk. A bankok jóhiszemű, egyetlen otthonnal rendelkező áldozatait védjük, akiket a bankok törvénysértő nyerészkedése, a törlesztő részletek elviselhetetlen mértékű, jogtipró megemelése taszítana egzisztenciális összeomlásba. Őket viszont mindenáron megvédjük, akár több bank működésének megsemmisítése árán is. - Hogyan történik a kommunikáció az aktivista tömegekkel? Elsősorban elektronikus úton, de több más csatornán is. Fontos, hogy az elérhetőségét minden személy és csoport pontosan megadja. A VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom gyakorlott, felkészült aktivistái is részt vesznek a kommunikációban. - Nem lehetne-e kiterjeszteni ezt a fellépést a társadalmi problémák más területeire is? Amire készülünk, rendkívüli súlyú és kockázatú fellépés. Ilyen erőt csak teljes komolysággal és felelősséggel lehet alkalmazni, szíre-szóra nem. A társadalmi szervezetek érdekvédelmi-önvédelmi tevékenységének egyéb területei a szokásos fellépések keretei között kell, hogy maradjanak. Igaz, hogy a VÉSZ akciói a kis- és középvállalkozások érdekvédelmében is hasonló elszántsággal folynak, de szigorúan lokalizált módon és keretek között, konkrét spekuláns szervezetek, vagy személyek ellen, akik és amelyek tönkre akarják tenni a vállalkozásokat. - Lehetséges-e politikai pártok csatlakozása? Nem lehetséges. A fellépésnek semmilyen pártpolitikai jellege nem lehet. A pártok tagjai, szimpatizánsai csak magánemberekként vehetnek részt. - Hogyan előzhetőek meg a mozgalmat lejáratni akaró provokációk? Az akciócsapatokban tömörülő aktivistáknak kell éberen figyelni, és azonnal blokkolni azokat, akik: bármiféle uszító, gyűlöletkeltő szöveget mondanak, hangoskodnak, fenyegetőznek, fizikai atrocitásra vetemednek. Az ilyeneket le kell fogni, és át kell adni a rendőröknek. A VÉSZ akciói során mindig meg van szervezve egy úgynevezett biztosító csapat, amely a létszám egynegyede körül van, és amelynek feladata, hogy éberen figyeljen, és minden külső támadást, vagy belső provokációt erélyesen elhárítson. Így őrizhető meg az erőszakmentesség. - Mikor ér véget az akciókészültség? Akkor, amikor megszületik a végérvényes, megnyugtató jogi megoldás. Nem a pénzpiacot, hanem a társadalmat kell, megsértett igazságérzetében és jogérzékében megnyugtatni. Hozzá kell tennünk: nem biztos, hogy ebben a krízishelyzetben megspórolható a pénzpiacok játék- és mozgásterének, egyébként már régóta esedékes, hatékony korlátozása. - Fellépünk-e a bank ellen, ha jogerős bírósági ítélet alapján foganatosítja az árverezést/kilakoltatást? A jogi helyzet jelenlegi rendezetlensége, alapvető ellentmondásossága, átmeneti állapota miatt egyelőre nincsenek meg azok a biztosítékok, amelyek szavatolhatnák, hogy a jogalkalmazó közhatalom megakadályozza a fenyegető szociális katasztrófa bekövetkeztét. Amikor általánosan használt hivatkozássá vált az „immorális, de jogszerű” kifejezés, ami fából vaskarika, akkor a társadalomnak a moralitásra, az emberi szívben élő morális parancsra kell hallgatnia, és törvényes, ám kategórikus erejű fellépéssel kell azok védelmére kelnie, akiket „immorális, de jogszerű” lépésekkel tönkre akarnak tenni. Ehhez minden joguk megvan a társadalmi szervezeteknek. A bíróság sem helyezkedhet szembe annak a társadalomnak az érdekeivel, amelytől hatalmi monopóliumait nyerte. Ha mégis ezt teszi, magát helyezi törvényen kívülivé. Mert a demokratikus jogállamban mindenki törvényen kívülivé válik, aki a végső jogforrás, a társadalom fölé helyezi magát, és szembe fordul annak létérdekeivel.
3. A jogi eljárások és a társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépés közötti különbség Külön figyelmet érdemel ez a kérdés, mert gyakran felbukkan. Nagyon sokan kérdezik, tegyenek-e jogi lépéseket az ügyükben a bankok ellen. A jogi lépéseket a bankok ellen mindenképpen meg kell tenni, képzett jogi szakértő bevonásával. A mi társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépésünk nem helyettesítheti a jogi lépéseket. Ezt akkor is hangsúlyoznunk kell, ha most éppen az egész kérdés a társadalmi fellépésen múlik, mert abban a jogi káoszban, amelyet a közhatalom különböző testületei e területen teremtettek, egyelőre nincs gyors és hatékony jogi védelem. Valamikor azonban annak is meg kell születnie, s akkor döntő jelentőségű lesz, hogy mindenki megtette-e a szükséges jogi lépéseket. Más a társadalmi akaratnyilvánítás közvetlen módja, amely többek között mozgalmi-önvédelmi jellegű fellépésekben is megjelenik, mint a képviseleti úton zajló jogalkotásban és jogalkalmazásban megnyilvánuló társadalmi akaratérvényesítés. Más a tüntetés és más a törvényalkotás. Más a sztrájk, vagy a bojkott, és más a bírósági per. Más egy akció és más egy petíció. De mindez egyformán beletartozik a demokratikus társadalom akaratnyilvánítási és –érvényesítési funkcióiba. A felül lévők (akár hatalommal, akár pénzzel rendelkezvén) akkor cselekszenek bölcsen, ha a társadalom létérdekei tekintetében a szelíd figyelmeztetéseket is nagyon komolyan veszik. Ellenkező esetben a társadalom egyre keményebb, egyre harcosabb fellépésére kell számítaniuk, akár a népfelkelésig menően is, ha a társadalom a létérdekeit érzi megsértve.
4. Információáramlás árverezésekről és kilakoltatásokról. Ahhoz, hogy a szükséges fellépéseket megalapozottan szervezzük, szükséges pontos információkkal rendelkeznünk az országban folyó árverezésekről és kilakoltatásokról. Ezért a már megadott email-címre (
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
) kérjük, mindenki küldje el tájékoztatását ilyen esetekről, a következő adatok pontos megadásával: - az árverezést/kilakoltatást kezdeményező bank neve; ez akkor is szükséges, ha a bank valamilyen más céget/szervezetet/ügyvédet bízott meg az árverezés/kilakoltatás kezdeményezésével; szükséges az ezzel megbízott neve és elérhetősége is; - az árverezéssel/kilakoltatással fenyegetett személy neve, címe, elérhetősége; - az árverezés helyszíne. Ezek nélkül az adatok nélkül az információk használhatatlanok küzdelmünk szempontjából. Ha nem állnak rendelkezésre ezek az adatok, akkor is szükség van valamilyen támpontra az eset pontos megismeréséhez. Szóbeszéd-jellegű információkkal ne árasszanak el bennünket, kérjük, hogy csak a lehető legalaposabban ellenőrzött információkat továbbítsák. Lényeges, hogy csak olyan esetekről küldjenek információkat, amelyek beleillenek fellépésünk témájába: egyetlen otthonnal rendelkező, banki, lakóingatlan-jelzáloggal terhelt, devizaalapú hitelszerződés adósai egyetlen otthonának árverezéséről, és az adós család kilakoltatásáról.
II. „A BÍRÓT NEM ÉRDEKELHETI AZ IGAZSÁG, ÉS NEM ÁLLAPÍTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT, MERT AZ IGAZSÁG FILOZÓFIAI KÉRDÉS.” – Elsőfokú ítélet született a HunguestHotels – VÉSZ perben A HunguestHotels Zrt. beperelte a VÉSZ-t „jó hírnév megsértése” miatt, döntően arra az állításunkra hivatkozva, amelyet nyilvánosan is sokszor leírtunk, miszerint a HunguestHotels Zrt. a hévízi Mirage Hotel építése mögötti üzleti-érdekeltségi körhöz tartozik, ezért, formál-jogi trükközésekkel nem léphet túl azon, hogy az építtetők nem fizették ki az építő vállalkozás VÉSZ-tag szerkezetépítési, zsaluzási, falazási munkáját. A HunguestHotels 1 millió forint kártérítést (?!) kért, és kérte a bíróságot, hogy tiltsa el a VÉSZ-t a jó hírneve további „megsértésétől”. Hiába csatoltunk be számos bizonyítékot annak alátámasztására, hogy a HunguestHotels több szálon is üzleti érdekekkel kötődik a hévízi Mirage Hotel megépítéséhez. A Fővárosi Törvényszék bírónője kijelentette, hogy érdemben nem veszi figyelembe a dokumentumokat, bár a bizonyítékok átadásakor azt mondta, hogy majd elolvassa azokat. Mégis „megkésettnek” minősítette őket, és ítéletet hozott. Az ítélet rendelkező részében szemrebbenés nélkül megítélte a kártérítést és az eltiltást. Szóbeli indoklásában a bírónő kifejtette, hogy a bíróságot nem érdekli az igazság, és nem is állapíthatja meg az igazságot, mert az igazság „filozófiai kérdés”, és a bíróság csak a jogi helyzet szerint ítélhet. Itt tartunk. Mit is jelent ez magyarul? Azt jelenti: nosza rajta spekulánsok, nyerészkedők, szálhámosok, rablók, stb., ha elég ügyesek vagytok ahhoz, hogy a formál-jogi követelményeknek eleget tegyetek, hogy a legnyilvánvalóbb csalást, sikkasztást, lopást, fedezetelvonást is jogvitának álcázzátok, akkor nem kell félnetek semmilyen következménytől, minket az igazság nem érdekel, majd megvédünk titeket. Félreértés ne essék: szó sincs arról, hogy hangulatot akarnék kelteni Dr. Schöck Beatrix bírónő ellen, aki egyébként igen rokonszenves, komoly és kedves személyiségnek tűnt. És általában is határozottan, és ha kell harcosan is visszautasítjuk azt az időnként lincs-hangulat keltésére vetemedő fellépést, amelyet némelyek a bírói kar ellen megengednek maguknak. Nagyon sokszor vagyunk éppen annak tanúi, hogy a bírói kar az igazságosság és jogszerűség utolsó szilárd bástyája. Éppen a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatos számos per bizonyítja ezt. Arról van szó, hogy miképpen pusztít a társadalomban az az elv, miszerint „igazság sok van, jog azonban egy”, ezért a jogalkalmazó közhatalmat nem érdekelheti az igazság, csak a formál-jogi helyzet szerint ítélhet, az igazság nem számít. A dolog éppen fordítva áll: igazság egy van, jog viszont sok. A dolgok nem sokféleképpen, hanem egyféleképpen történnek. Igaz, hogy az igazságot viszont sok oldalról szemlélhetjük, és az egyéni szemléletmódok szubjektív szempontjai nem írhatják felül a jogot. Az igazság tisztázása azonban a bíró legfőbb feladata, legalábbis egyenrangú feladata a jogi helyzet tisztázásával. Csak az a bíró töltheti be – egyébként végtelenül nehéz, minden tiszteletet megérdemlő - hivatását, aki soha nem szűnik meg fáradozni az igazság és a jog összhangba hozásán. Hatalmas jelentősége van, hogy az állam funkcióinak és hatalmi szervezeteinek meghatározásánál az „igazságszolgáltatás”, és nem a „jogszolgáltatás” fogalmát használják. Az a bíró, aki nem igazságszolgáltatást végez, nem felel meg e hivatás államhatalmi kritériumainak. Mert a bírói kar a hatalmi monopóliumait a társadalomtól nem jogszolgáltatásra, hanem igazságszolgáltatásra kapja. A rendőrségnek és az ügyészségnek is ennek szolgálatában kell állnia. Tapasztaljuk, hogy az egyetemi oktatást és a jogi organizáció testületeit és személyiségeit ellepte ez az igazság semmibevételére irányuló pusztító babona, amely felszabadítja a bírókat az igazságkeresés és az igazságszeretet kötelezettsége alól, azaz az igazságszolgáltatás rájuk rótt kötelezettsége alól. Mit mondjunk, ha ennek a téveszmének legfőbb hirdetői közé tartozott az Alkotmánybíróság egykori elnöke, aki később köztársasági elnök is lett. Valami megfoghatatlan zavarodottság folytán ezt az igazság-ellenes magatartást hirdetik úgy, mintha a demokratikus jogállam valós alapelvei közé tartozna. Így jutunk el oda, hogy az igazságérzetükben vérig sértett emberek nem találnak biztos kapaszkodókat sérelmeik orvoslására. Ha pedig sok, és egyre több ilyen ember és csoport van, akkor beláthatatlanul veszélyes társadalomlélektani helyzetek alakulhatnak ki. Szokásomtól eltérően, udvariatlanul belekérdeztem a bírónő szóbeli indoklásába: „Akkor tehát jöjjön a forradalom?”, majd távozóban azt mondtam: „Ezért tart itt a társadalom!”. Azon kívül, hogy udvariatlanságomért ez úton elnézést kérek a bírónőtől, aki volt olyan kedves, hogy rendre sem utasított, azt szeretném a leghatározottabban rögzíteni, hogy nem emberek ellen vagyunk, hanem rossz elvek ellen, amelyek legelőször azokat pusztítják, akik alkalmazzák őket. Mert elgondolkodtam: vajon mit érlel egy rengeteg ítéletből összetevődő bírói pályafutás, amely mérhetetlen tömegű igazságtalanságot ültet bele a társadalomba, annak minden következményével együtt? Lehet mentség a „szaktekintélyek” címeres ostobaságaira hivatkozás? Fel lehet adni az igazság szolgálatát, pusztán azért, mert néhány akadémikus szobajogász a filozófia elméleti területére száműzi az életből az igazság problémáját? Ennyiben közérdekű ez a per. Az ítéletet természetesen megfellebbezzük, és kérni fogjuk a becsatolt bizonyítékok figyelembe vételét. A szó szoros értelmében IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST fogunk kérni a másodfoktól.
III. HUMOR AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN Van a jellemtelenségnek, becstelenségnek, gátlástalan nyerészkedésnek olyan foka, amely már nem felháborodásra, hanem inkább nevetésre ingerli az embereket. Arra pedig méltán mondják, hogy „közröhej”, ha még ráadásul primitívség és ostobaság is övezi a történetet. 1. Orosz Ferenc orgazdát keres az általa eltulajdonított honlap értékesítésére Az előzményekről beszámoltunk honlapunkon az ÉVÉRTÉKELÉS 2013 című közleményünkben. Orosz Ferencet, aki akkor a Szövetség érdekvédelmi titkára volt, 2011 nyarán a Vezetőség felhatalmazása alapján megbíztam, hogy nyisson egy tartalék honlapot Szövetségünk számára, mivel akkoriban állandó támadásnak volt kitéve az eredeti honlapunk. Orosz a honlapot meg is nyitotta, és annyit közölt, hogy kapcsolattartónak saját magát jelölte meg. Fél évvel később egy kis csoporttal együttműködve, saját üzleti érdekeik szolgálatában, kétes módszerekkel át akarta venni a VÉSZ vezetését. Amikor ez nem sikerült, hazugság- és rágalomkampányba kezdett a VÉSZ ellen. Ennek érdekében a VÉSZ tartalék honlapját, amelyről kiderült, hogy saját nevére vette, eltulajdonította a Szövetségtől, és saját honlapjaként kezdte használni, megtöltve azt a Szövetség elleni gyalázkodással. A megfelelő jogi eljárások megindítása előtt fel kellett szólítanom hivatalosan a honlap visszaszolgáltatására. Erre azt válaszolta, hogy „peren kívüli megoldás”-ként vásároljuk meg tőle az általa eltulajdonított saját honlapunkat, „méltányos áron”, majd hozzátette, hogy „A honlap tartalma természetesen külön megállapodás és áralku kérdése, hogy ugyanezt nem teszem-e át egy másik linkre.” Vagyis: fizessünk a tőlünk eltulajdonított saját honlapunkért, és külön annak minket gyalázó, rágalmazó tartalmáért. Ez aztán az üzleti fantázia! Szabad a gazda, a VÉSZ ellenségei jelentkezhetnek és ajánlatot adhatnak! Valószínűleg igen olcsón hozzá lehet jutni a honlaphoz, mert nagyon elégedetlenek lehetnek vele, akik a tolvajt megbízták a VÉSZ rágalmazásával, ezért nekik nem kell. Igaz, lopott holmiról van szó, amelyet majd vissza kell adni, és ki kell állni a vicces húzásokért a kimért büntetéseket, dehát ezért olcsó. Ilyen esetekben szokta mondani egyik szókimondó barátom: rég röhögtem ekkorát. 2. A P2 Hotel&Resort Kft. 60 milliót követel attól a cégtől, amelynek 40 millióval tartozik Mások is rendelkeznek még ennél is fejlettebb humorérzékkel. Például itt van a P2 Hotel&Resort cég. A HunguestHotels Zrt. után ők lettek a hévízi Mirage Hotel új tulajdonosai, akiktől aztán az átépítés-bővítés-korszerűsítés munkái után a HunguestHotels visszabérelte az épületet. Elsőrendű felelősségük van abban, hogy a szerkezetépítést, zsaluzásokat, falazásokat kivitelező Csiszár Vállalkozás munkája 40 millió forint értékben nem lett kifizetve. Hajmeresztő szabálytalanságok közepette adta ki, nyilvánvalóan kétes körülmények között a hévízi Önkormányzat a használatbavételi engedélyt. Az ügyről több alkalommal beszámoltunk, akcióinkkal, demonstrációinkkal összefüggésben. És most jön a vicc: azok után, hogy a P2 Hotel&Resort tartozik 40 millió forinttal a Csiszár Vállalkozásnak, közjegyzőn keresztül kibocsátott ellenük és a VÉSZ ellen, egyetemleges követeléssel, 60 milliós fizetési meghagyást, jóhírnév-rontás(!), kártérítés(!), elmaradt haszon címén. Akárhogy számolom, 100 milliós tiszta haszon! Az elmaradt hasznot még megértem, mert jobbnak látták bezárni akcióink után a Mirage Hotelt, és azt tanácsoljuk, ne is nyissák ki, amíg tartozásukat nem rendezték, nehogy valami kellemetlenség történjen (erről hamarosan, egész Hévíz városát illetően közleményt fogunk kiadni) de jó hírnév?, kártérítés?? Mintha egy rabló beperelné az áldozatát a tett színhelyén ottfelejtett feszítővasért. Természetesen Csiszárék és a VÉSZ is ellentmondott a fizetési meghagyásnak, ezzel érvényét is vesztette, de az arcátlanságnak ez a foka derűs perceket okozott aktivistáinknak. Mindenesetre a P2 Hotel&Resort a VÉSZ elsőszámú célpontjává vált, mi is szeretnénk egy kicsit megcsiklandozni a céget, bár nem biztos, hogy nevetni fognak, ha kezelésbe vesszük. Lehet, hogy ennek a csiklandozásnak a híre egész Hévízen hallható lesz.
Érthető, hogy sokan vannak már, akik elvesztették a humorérzéküket. Kétségtelen, hogy nekünk is fogy.
Budapest, 2014. április
|